Dinoszaurusz maradványok alapján vizsgálják a madarak kialakulását...

Két lábon járó, ragadozó dinoszaurusz maradványait fedezték fel a Góbi-sivatagban: a százhatvanmillió éves fosszíliák a tudósok reményei szerint segíthetnek megérteni, hogyan is fejlődtek ki a madarak. A szárnyasok evolúciójának egy korai szakaszát képviselik, de nem madarak.

A leletről a Science legújabb számában jelent meg tanulmány. A jó állapotban fennmaradt fosszília 2004-ben került elő Kína nyugati részén, Hszincsiang (Xinjiang) régióban a George Washington Egyetem kutatóinak ásatásai közben. A fiatal egyednek hosszú farka volt, testhossza elérte a százkilencven és készázharminc centimétert. Hosszú, keskeny koponyáját hosszú nyak tartotta, állkapcsában pedig rengeteg apró fog sorakozott. Lábain négy-négy ujj volt, ahogy a modernkori madarakén. Három ujj előre mutatott, a negyedik viszont a madarakkal ellentétben nem hátrafelé, hanem oldalra irányult.
A dinoszaurusz a a Haplocheirus solers (ügyes kéz) nevet kapta. Legérdekesebb jellemzője ugyanis a rövid, tömzsi, ám annál erősebb felső végtagok, amelyeken három-három éles karom nőtt. Ezek igen alkalmasak voltak gyíkok, apróbb emlősök és emlősszerű hüllők megragadására, de segítségükkel termeszeket is igen ügyesen ki tudtak ásni a földből.
Egyedi vonásokkal rendelkeznek ezek a dinoszauruszok, de néhány tulajdonságuk a madarakra hajaznak. Így a dinoszaurusz feje, csigolyái, lábai, +karjai+ a madarakéra emlékeztetnek. Felső végtagjaikat képesek voltak szélesen kiterjeszteni, akárcsak a madarak szárnyaikat" - hangsúlyozta Hszücsing, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusprofesszora, aki részt vett az amerikai expedícióban.
Ám mint a tudós hozzátette, a Haplocheirus solers mégis inkább egy tipikus húsevő dinoszauruszra emlékeztet. "A madarak evolúciójának egy korai szakaszát képviselik, de nem madarak. Mondhatnánk, hogy a madarak korai ősei. Ez a család igen lassú evolúciója vezett el a madarak megjelenéséig" - emelte ki professzor.